Vállalkozás ellenőrzés, belső ellenőrzési ismeretek, kontrolling

A MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

1. A MEZŐGAZDASÁG SAJÁTOSSÁGAI

1.  
   • Termelési folyamatai természeti, biológiai folyamatok.
   • Három fő tényező: föld, munkaerő, eszköz. Alapvető termelőeszköz a föld. A termelés lényegében helyhez kötött. A termőföld megmunkálása időhatárokhoz kötött.
   • A természeti tényezők  meghatározó jelentőségűek. A talajviszonyok, az éghajlati jellemzők szerepe alapvető.
   • A biológiai sajátosságok miatt idényszerű a termelés.
   • Nagy a termelés kockázata.
   • Jelentősek a  vertikális kapcsolatok. Növénytermesztés és állattenyésztés kapcsolata, állattenyésztésen belül is egymásra épülnek az egyes tevékenységek.

1. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ELLENŐRZÉSE

1.  
   • Az ellenőrzés módszere a termelés feltételeinek vizsgálatakor elsősorban a mérlegmódszer, hozamellenőrzésnél  kiemelkedő szerepe van a termelési folyamatok vizsgálatának. Ok-okozati összefüggések feltárása. 
   • A földterület hasznosításának ellenőrzése

ü  Földterület nagysága: hektár

ü  A föld termőképessége, gazdasági értéke: kataszteri tiszta jövedelem aranykorona-értéke.

ü  A földterület művelési ágak szerinti csoportosítása: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep (rét-legelő), erdő, nádas, halastó. A szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep (rét-legelő) együttes területe a mezőgazdasági terület. A mezőgazdasági terület + az erdő, nádas, halastó = termőterület . Összes földterület – termőterület = művelés alól kivont terület.

ü  Művelési ágak szerinti hasznosítás vizsgálata: megoszlási viszonyszámmal, több évre, összehasonlítva. Egyúttal vizsgáljuk a földterület hasznosításában bekövetkezett változásokat is.

ü  Egy hektárra jutó jövedelem változásának vizsgálata.

ü  Különböző művelési ágak közös nevezőre hozása: szántóegység (ld. 237. old.)

ü  Földkihasználási  mutató = gazdaság művelt területe redukált szántóban / gazdaság összterülete hektárban.

·         Művelési ágak ellenőrzése: A művelési ágak megváltoztathatók. A művelési ágak e tekintetben kétfélék lehetnek. 1.) Feltételen művelési ágak ( a hasznosítás módja korlátozott, a változtatás csak jelenetős beruházással  valósítható meg. 2.) Feltételes művelési ágaknál a hasznosítás sokoldalú. Ellenőrzés módszere: összehasonlítás, különböző mérlegek (takarmány mérleg, munkaerőmérleg, stb.)

·         Talajhasznosulás színvonalának mérése. A földhasználat milyenségének minősítése. A művelési ágak a földhasználat módját, a talajhasznosulás a pedig a földterület hasznosulását mutatják. Az ellenőrzés arra keresi a választ, hogy a talajhasználat megfelel-e a természeti és a közgazdasági tényezőknek, valamint az optimális talajhasználat mennyire valósul meg.

ü  Talajhasznosulás színvonala = termelési érték vagy jövedelem %/ terület %.

ü  Mutató számok:egy ha vetésterületre jutó termelési érték, egy ha vetésterületre jutó termelési költség, egy ha vetésterületre jutó megtermelt eredmény, jövedelmezőségi ráta, költségszintmutató, egy ha vetésterületre jutó tárgyi és forgóeszköz lekötés, eszközhatékonysági mutató, egy ha vetésterületre jutó munkaórák száma, stb.

·         Termelés feltételeinek vizsgálata. A gazdálkodás hatékonyságát a termelési tényezők mennyiségének és milyenségének kombinációja határozza meg. A természeti feltételeket állandónak kell tekinteni. Főbb természeti tényezők: talajadottságok, domborzati viszonyok, éghajlati adottságok.

ü  Talajadottságok: fizikai tulajdonságok, kötöttség; kémiai tulajdonságok, kémhatás; humusz és tápanyagtartalom; talajvíz szintjének mozgása.

ü  Talajadottságok elemzésének alap adatbázisa a talajlaboratóriumi vizsgálatok eredményei. A talaj fizikai tulajdonságai lényegesen befolyásolják az öntézést. A talaj kötöttsége és a terület művelési költsége között szoros kapcsolat van. Talajok kémiai tulajdonságait pH érték alapján  csoportosítják. (erősen savanyú, gyengén savanyú, közömbös, meszes, lúgosan szikes) Az ellenőrzés során a növények talajigényét vetjük össze az adottságokkal.

ü  Talajjavítások ellenőrzése: a befektetések megtérülési ideje. 

ü  Humusz és tápanyag tartalom hatása közvetlenül a hozamokban és a termékek minőségében jelenik meg. Növények tápanyagigényének összevetése a talaj tápanyag adottságaival. (A pótlás szerves vagy szervetlen juttatható a talajba.)

ü  A talajok vízgazdálkodása szorosan összefügg a fizikai, kémiai tulajdonságokkal, a humusztartalommal. A talajfelszín milyensége  is befolyásolja a vízgazdálkodást.

ü  Talajerózió a termelés csökkenéséhez vezet. (defláció: szál által okozott talajpusztulás.)

ü  Klimatikus viszonyok: fényviszonyok,  hőmérséklet, levegő és szélmozgás, csapadék. Az éghajlati viszonyok meghatározzák a tenyészidő hosszát, a szabadban végezhető munkák idejét.

A talajerő-gazdálkodás vizsgálata

ü  Talajerő-gazdálkodás: talaj termelőkapacitásának fenntartására és növelésére irányuló beavatkozás.

ü  Kiemelkedő szerepe van a szervestrágyázásnak. A szerves trágyázás költségeit mezei leltárként számoljuk el. A több évre ható szerves trágyázás költségeinek évekre történő felosztását a számviteli politikának kell tartalmaznia. A tárgyévre el nem számolt szerves trágyázás költségeit a befejezetlen termelés költségei között kell kimutatni.

ü  Szervestrágyázás költség összetevőinek ellenőrzése: anyag érték, kezelési költség, szállítási költség, beszántási költség.

ü  Állatállomány és a szerves trágya szükséglet arányának vizsgálata. Az istállótrágyák tárolásának szakszerűsége, kezelése, technikája., optimális ideje.

ü  Zöldtrágyázás használnak-e?

ü  Műtrágyaszükséglet. Talaj és növényvizsgálatok. Technológiai hatékonyság = többlethozam (kg/ha) / műtrágya hatóanyag (kg/ha). Gazdasági hatékonyság = többlettermelési érték (Ft) / műtrágyázással kapcsolatos költségek (Ft). Költségfedezeti mutató = műtrágyázással kapcsolatos költségek (Ft) / előállított termék értéke (Ft).               Vizsgálni kell: a vállalkozás rendelkezik-e talajvizsgálatokon alapuló műtrágyázási tervvel; műtrágyák beszerzése  racionális-e, megfelelő-e a műtrágyák kezelése, felhasználás módja (lap- vagy fejtrágya), évek összehasonlításával vizsgálandó a műtrágyázás hatása.

·         A szántóterület kihasználásának ellenőrzése

ü  A szántóterület kihasználásának ellenőrzése a vetésállomány alapján történik.

ü  Tavaszi vetésállomány: a vetések május 31-i állománya (A fővetésű növények vetésterületének összege.)

ü  Fővetésű hasznosítás = tavaszi vetésállomány / szántóterület. A különbség a vetetlen szántó aránya.

ü  Bevetett állomány = Tavaszi vetésállomány + elő- és utóvetések területe. A bevetett terület a szántó többszöri hasznosítását fejezi ki.

ü  Teljes hasznosítás: egész gazdasági évet tekintve milyen a szántóterület hasznosítási foka.

ü  Kettős termesztés aránya kifejezi, hogy az  elő- és utóvetések együttes területe hogyan viszonyul a összes szántó területhez.

ü  A szántóterület tényleges kihasználását leginkább a betakarított és az összes szántóterület aránya fejezi ki.

ü  A vetésállomány ellenőrzése során a kipusztult részeket is figyelembe kell venni. Az őszi, téli, tavaszi kipusztulásokat úgy kell figyelembe vinni, hogy e területeken még fő hasznosítási céllal termelhetők növények. A kipusztult területek nagyságának számításakor csak a május 31-e után tönkrement vetéseket vesszük figyelembe.

ü  Vetéstervektől milyen mértékben és irányban tértek el?  Eltérés okainak megállapítása.

ü  Külön ellenőrzési feladat az áru- és takarmánytermelés arányának vizsgálata.

·         A növénytermelési folyamatának végrehajtásának vizsgálata

ü  Technológiai folyamatok ellenőrzése: talajelőkészítés, tápanyag visszapótlás, vetés, növényápolás, növényvédelem, öntözés, betakarítás, feldolgozás, értékesítés. Az ellenőrzés a terv és tényadatok összehasonlításával történhet.

ü  Termelési költségek ellenőrzése. Önköltségszámítás. Műveleti költség kalkuláció. (A technológiai folyamatokkal együttes vizsgálat)

1. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ELLENŐRZÉSE

·         Az állatlétszám nagyságának és összetételének vizsgálata. Tenyészállatok: tárgyi eszközök, növendék-, hízó- és egyéb állatok: készetek.

ü  Állomány változások:

növekedés: szaporulat, más korcsoportból való átminősítés, vásárlás, egyéb növekedés

csökkenés: értékesítés, más korcsoportba való átminősítés, elhullás, egyéb csökkenés.

ü  Tényleges állatlétszám megállapítása: állatnyilvántartások.

ü  Átlagos állatlétszám = időszak takarmányozási napjainak száma / időszak napjainak száma

ü  Számos állat = 500 kg élőtömegű állat. (Állatállomány szerkezetének, nagyságának ellenőrzése.)

ü  Állatsűrűség = állatlétszám (db) / terület/ha. {számosállat (db) / terület (ha)} Terület: szántó vagy mezőgazdaságilag művelt terület.

ü  Állateltartó képesség: 100 ha takarmánytermő területen eltartható állatok száma vagy egy állat eltartásához szükséges takarmánytermő terület  nagysága. A számítás mérlegszerűen történik. Egyrészt számba kell venni az állatok gazdasági takarmányokban fedezendő táplálóanyag igényét, másrészt meg kell határozni a takarmánytermelő területek táplálóanyag hozamát. Az állateltartó képesség függ: az állatok termelési színvonalától és a takarmány önellátás mértékétől. (A tömegtakarmány igényes ágazatoknál van kiemelt jelentősége a vizsgálatnak, pl. szarvasmarha, juh)

ü  Az állatlétszám változásának vizsgálata fontos, mert hatása van a:

-          takarmányszükséglet alakulásában

-           a férőhelyszükségletben, annak kihasználtságában

-          A szaporulati tervek  teljesítésében

-          Az értékesítési tervek teljesítésében.

ü  Férőhely ellátottság, kihasználtság ellenőrzése. Tartásmód szerinti vizsgálat.

·         Az állattenyésztési ágazatok produktivitásának ellenőrzése

ü  Az állatállomány újra termelésének vizsgálata. Kiinduló pont az anyaállomány. (Az apaállományok száma, aránya ma már nem számottevő). Anya+ apaállatok= tenyészállat állomány.

ü  Szaporulati mutatószám: