A MEGÁLLAPÍTÁSOK BIZONYÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ OKMÁNYOK

Teljes bizonyító erejű okmányok:

·  eredeti okirat

·  másolat, kivonat, összesített kimutatás, tanúsítvány

·  jegyzőkönyv, fénykép (helyszínen)

Nem teljes bizonyító értékű okmányok

·  szakértői vélemények

Kiegészítő jellegű, a tényt csak valószínűsítő okmányok

·  nyilatkozatok

 

Eredeti okmány

A legtermészetesebb bizonyító irat. Eredeti irat rendszerint használható másolat, kivonat, kimutatás, ha az eredeti iratot hűen tükrözik. Az eredetit csak akkor kell elhozni és lefoglalni, ha bűntető eljárásra kerülhet sor, vagy megsemmisüléstől tartanak. Tételes jegyzőkönyv.

 

Másolat

·  „Másolat” szó (utal arra, hogy nem eredeti, de teljes szöveg.

·  Az eredeti irat teljes szövegét kell tartalmaznia kell.

·  Az eredeti okmány készítőjének neve, az irat keltezése, a rajta szereplő aláírások.

·  Meg kell címezni az ellenőrzést elrendelőnek.

·  Hitelesítő záradék: „A fenti másolat szövege teljes egészében megegyezik a vállalatnál/szövetkezetnél elfekvő …… eredeti irat szövegével.”

·  Másolat készítésének kelte, hitelesítő teljes neve, beosztása (vizsgált szerv vezető állású dolgozója)

 

Kivonat

Ha nincs szükség a teljes szövegre. Ügyelni kell arra, hogy a kihagyott rész valóban ne érintse a vizsgálatot és ne ferdítsen.

·  A „Kivonat” szó (utal arra, hogy eredeti szöveg részeit tartalmazza.)

·  Meg kell címezni az ellenőrzést elrendelőnek.

·  Idézőjel. A kihagyott helyeknél ….. pontozás.

·  Hitelesítő záradék. Szövegében utalni kell arra, hogy ki, mikor készítette, kihez intézte, milyen eredeti szöveg alapján (oldal, bekezdés).

·  Kivonat készítésének kelte, hitelesítő teljes neve, beosztása (vizsgált szerv vezető állású dolgozója)

 

Összesítő kimutatás, tanúsítvány

Akkor készítjük, ha a megállapított tényt csak nagyon sok okmánnyal lehetne bizonyítani. Legfontosabb adatok kimutatásba foglalása, és a vizsgálati jegyzőkönyvhöz való csatolása.

Csak olyan adatokat tartalmazhat, amelyek a kiállító szerv nyilvántartásában meglévő iratok anyagából származnak.

Az összegzésnek, illetve a viszonyítások helyességének a kimutatásban felsorolt, illetve alapul szolgáló adatokból közvetlenül ellenőrizhetőnek kell lennie. (Tartalmaznia kell az összegekhez használt adatokat.)

·  „Összesítő kimutatás” szó (utal rá, hogy nem eredeti szöveget tartalmaz, de eredeti iratokból ellenőrizhetők)

·  Meg kell címezni az ellenőrzést elrendelőnek.

·  Adatok, táblázatok

·  Hitelesítő záradék: milyen iratok mely részéből vették az adatokat, s hogy azok az eredeti okiratban található adatokkal megegyeznek.

·  A tanúsítvány készítésének kelte, hitelesítő teljes neve, beosztása (vizsgált szerv vezető állású dolgozója)

 

Közös jegyzőkönyv vagy tényleírás

A megállapított tényt elsődlegesen rögzíti, nem a vizsgált szerv iratai alapján készült. Csak tényeket rögzíthet.

Olyan tényt bizonyít, melynek megtörténtéről az ellenőr személyesen is meggyőződött. Az összes aláíró együttes jelenlétében történt (ellenőr, dolgozó felelős vezető).

Hitelesítő záradék nem kell !!!

·  felvétel helye, ideje

·  jelen lévők neve, beoszttása

·  tárgy

·  megállapítás

·  kmf, pontos dátum, idő

·  aláírások sk, név, beosztás

·  pecsét

 

Fénykép

A tény leírása bonyolult lenne. Az ellenőrön kívül mindig jelen kell lennie a tény bekövetkeztéért felelős dolgozónak.

·  mit ábrázol

·  hol, mikor készült

·  jelenlévő (ellenőr, felelős dolgozó)

·  hitelesítő személy aláírása, beosztása, pecsét

 

Szakértői vélemény

Igénybe vehető szakértői vélemény ® vizsgált jelenség tényszerű leírása, egyéni vélemény, Ismertesse az írott és íratlan szakmai előírásokat, tapasztalatokat, amelyeket a vizsgálatnál követnie az összehasonlítás során. A szakértői vélemény lehet egyértelmű, két vagy több lehetőséget feltáró, vagy olyan értelmű, hogy a vizsgált anyag nem ad lehetőséget a feltett kérdések megválaszolására.

 

Nyilatkozat

Ha a tény más okiratokkal nem igazolható, vagy a már meglévő bizonyítékok értelmezésére.

Csak akkor készíthető, ha eredeti iratok nincsenek (Æ eredeti irat, másolat kivonat), vagy a tényhelyzetről az ellenőr nem győződhetett meg személyesen ( Æ jegyzőkönyv, fénykép). Általában a nyilatkozattevő terhére írható a hiba.

·  „Nyilatkozat” szó (utal arra, hogy nem teljes bizonyító értékű).

·  A kiküldő szervnek címezzük.

·  Dolgozó neve, adatai

·  A dolgozó leírja a tényt és az általa észlelt „objektív körülményeket”.

·  Keltezés

·  Csak a nyilatkozattevő írhatja alá!!!

 

 

 

 

Oldal: Okmányok
Vállalkozás ellenőrzés, belső ellenőrzési ismeretek, kontrolling - © 2008 - 2024 - ellenorizzteis.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat