1. AZ ELLENŐRZÉS ALAPFOGALMAI, ELVEI, FAJTÁI
Ellenőrzés: a tényhelyzet mérését, és ennek valamilyen normával, követelménnyel való egybevetését jelenti a bemenetek módosítása céljából, hogy a rendszert a tervezett szintre, normára állíthassák vissza. Feltárja a hibákat, javaslatot tesz azok megszűntetésére.
Célja: az általa képviselt érdekek (hatósági, tulajdonosi) határozzák meg.
Tárgya: valamilyen emberi tevékenység, cselekedet, magatartás vagy magatartás sorozat, továbbá embercsoportok össztevékenységének értékelése.
Ellenőrzési rendszer: az ellenőrzések megszervezésének és végrehajtásának intézményesített formái.
Általános jellemzői:
· Egységes rendszert alkot,
· Átfogja a társadalmi-gazdasági élet minden területét,
· Az állampolgárok érdekeit védi és képviseli,
· Segítő szándékú.
· Az ellenőrzés ezen ált. jellemzői alapelveiben és működési elveiben jutnak kifejezésre.
Alapelvei:
· A törvényesség biztosítása (jogszabályok, utasítások betartása, betartatása; minden terhelő megállapítást bizonyítani kell)
· A vezetés munkájának segítése
· Az ellenőrzöttek munkájának segítése.
Működési elvei:
· tervszerűség
· rendszeresség (meghat időszakonként)
· folyamatos (ellenőrzési időszakok kihagyás nélkül)
· átfogó jelleg (váll-i tevékenység egészére kiterjed)
· egységes központi irányítás és koordináció.
Ellenőrzések csoportosítása:
· Vele szemben támasztott követelmények szerint:
· hatósági (konkrét utasítások, jogszabályok betartását vizsgálja, ezen nem mehet túl, hatósági jogosítvánnyal, az a szervezet ellenőriz aki a rendelkezést hozta, jegyzőkönyv, végső döntés®határozat)
· gazdasági (vállalkozás tevékenységének színvonalát ítéli meg, hatósági elemek is beépülnek)
· Módszerét tekintve:
· folyamatos adatokon alapuló (felt megbízható adat)
· beszámoltatás (szóban, írásban)
· vezetők helyszíni ellenőrzése
· találkozó ellenőrzés (okmány ütköztetés)
· összefüggésekre alapozott ellenőrzés (eltűnt iratok esetén a helyszíni okmányok alapján történő rekonstrukció)
· Terjedelmét tekintve:
· célvizsgálat (egy konkrét feladat, egy egységnél)
· témavizsgálat (egy feladat több egységnél)
· általános átfogó vizsgálat (komplex, mindenhol)
· A vizsgálatba bevont adatok, okmányok köre és csoportosítása:
· teljes körű vizsgálat (bűncselekmény esetén)
· szúrópróba szerű (részidőszakok ellenőrzése)
· Időtényezővel összefüggésben:
· előzetes ellenőrzés (döntés, rendelkezés kiadása előtt várható hatások felmérése)
· egyidejű ellenőrzés (végrehajtással párhuzamosan)
· utólagos ellenőrzés (okmányok hitelességét vizsg)
· Végrehajtásának módja szerint:
· alaki vagy formai ellenőrzés
· számszaki ellenőrzés
· érdemi ellenőrzés (okmány valóságot tükrözi-e)
· Kinek a megbízásából:
· belső ellenőrzés (munkaviszony)
· külső ellenőrzés
· Végezhető az ellenőrzés:
· hivatali tevékenységként,
· társadalmi tevékenységként,
· tulajdonosként végzett ellenőrzés.
· Magatartás ellenőrzés
alkalmazása: a hiba elkövetésének esélye minimális, amennyiben azonban megtörténik, rendkívül súlyos kárt okoz, ebből következően nagy szigorú és gyakori ellenőrzésekkel a helyes magatartást ki kell kényszeríteni.
· Eredmény ellenőrzés:
alkalmazása: ha egyes egyének, vagy csoportok teljesítményét akarjuk megítélni, illetve összehasonlítani. Objektív mérce.